Működése

Home / Működése

A gyűjtőakna

Amint a szennyvíz szintje eléri a kívánt magasságot, a szintérzékelő csőben összetorlódott levegő nyomása kinyitja a vezérlőszelepet, ami működésbe hozza a vákuumszelepet, melyen keresztül a rendszerben fenntartott vákuum nagy sebességgel szippantja ki az akna tartalmát.

A vákuumszelep

A vákuumszelep két fő egységből áll:

– közegáteresztő ház
– vezérlőszelep

A közegáteresztő házat nyugalmi helyzetben egy rugó tartja zárva. Felső részét egy gumimembrán választja el az átemelő résztől, biztosítva a vákuumtér izolációját, ami tulajdonképpen a működtető rész.

Amikor a működtető részben vákuum alakul ki, akkor az itt található dugattyút rugónyomással szemben megemeli, így biztosítva szabad utat a kiáramló folyadéknak. Ha a vákuum üzemzavar (áramszünet) következtében -0,25 /-0,3 bar alá esik, a rugó ereje nem engedi kinyitni a szelepet, így biztosítva helyreálláskor a gépházhoz közelebbi szelepek nyitásához szükséges vákuum gyors kialakulását. Az így kitisztult csőrendszeren már az ágvégeken is kialakulhat a megfelelő szintű vákuum.

A működtető rész tetején található egy úgynevezett direkt indító egység, amivel a ciklikus működéstől függetlenül indítható a közegáteresztő ház. A vezérlőszelep közvetlenül csatlakoztatható egy 63mm-es szintérzékelő csőhöz, vagy igény esetén (más típusú szelepekhez csatlakoztatva) tömlőcsonkkal is ellátható.

Ennek az egységnek az a feladata, hogy érzékelje az aknában felgyűlő folyadék szintjét, majd a kellő időben vákuumot juttasson a közegáteresztő ház vákuumterébe. Ekkor áll be a vákuumszelep nyitott állapota.

Ha a folyadék elhagyja az aknát a szelepben leesik a vákuum, és a rugónyomás, és a vezérlőszelep bezárja a közegáteresztő házat. A bezárás időtartamát egy szabályozócsavarral lehet beállítani, ezzel szabályozva a folyadék-levegő megfelelő arányát. A vákuumszelep működéséhez szükséges szabad levegő szűrőn át jut a szerkezetbe, ami aknán belül, vagy azon kívül is elhelyezhető.

A két egységet nagy ellenálló képességű tömlőrendszer köti össze. Mindkét egység főbb műanyag alkatrészei üvegszálas polipropilénből készülnek, a fém alkatrészek és csavarok anyaga A2 rozsdamentes acél.

A vákuum csatornák

A szennyvíz + levegő keverék habot képezve egy 90mm-es csövön távozik az aknából, és innen a gerincvezetékbe jut. A csövek átmérője 90mm-től akár 250mm-ig is bővül, míg eléri a gépházat. Ennek következtében a keverék áramlási sebessége fokozatosan csökken. A gerincvezetékben meghatározott távolságokra szintkülönbségek, úgynevezett ?lift?-ek kerülnek beépítésre, amiknek alacsonyabb részén a nyitási ciklusok végén a szennyvíz leülepszik, míg a levegő továbbhalad a következő ?lift?-be, megemelve és továbbítva az ott lévő szennyvízmennyiséget. Ciklusonként ismétlődve a szennyvíz addig halad előre, míg el nem éri a gépházban elhelyezett gyűjtőtartályt.

A vákuum gépház

A vákuum gépház főbb elemei a gyűjtőtartály, a vákuumszivattyúk, és a kitápláló zagyszivattyúk. A vákuumszivattyúk a gyűjtőtartályhoz csatlakoznak, és vákuumot alakítanak ki a gyűjtőtartályban és ezzel együtt az egész csatornarendszerben. Ha a gyűjtőtartályban kellő szintet ér el a szennyvíz, egy érzékelő működésbe hozza a zagyszivattyúkat, amik a szennyvizet a szennyvíztisztító üzemrészbe továbbítják.

A vákuumszivattyúk és kitápláló szennyvízszivattyúk.

A vákuum gépház, és a szennyvíztisztító üzemrész minden egysége számítógépes vezérléssel és ellenőrzéssel rendelkezik, ennek köszönhetően a rendszer nagy üzembiztonsággal és automatikusan tud működni.

A vákuumgépház számítógépes felügyeletének szoftveréről készített képernyőképek.